Öröklési jog

A magyar jog szerint örökölni törvény vagy végintézkedés alapján lehet.

A törvény konkrétan meghatározza az öröklés rendjét, így ha az örökhagyó eltérően nem rendelkezik, azt a törvény fogja meghatározni . Ha az örökhagyó azt kívánja, hogy halála esetén olyan személy örököljön, aki a törvényes öröklési rend szerint egyáltalán nem örökölne, vagy az örökös a törvényes örökrészénél nagyobb részt örököljön, mint ami törvény alapján járna, akkor végrendeletet kell írnia.

A végrendeletben azonban ennél jóval több mindenről rendelkezhet, a törvényes keretek között, a végrendelet bármilyen halál esetére szóló vagyoni rendelkezést tartalmazhat. Ebből adódóan az örökhagyó a végrendeletében rendelkezhet úgy is, hogy csak valamely vagyontárgyat juttat egy meghatározott személynek, kötelezheti az örökösét arra, hogy egy meghatározott személynek vagyoni szolgáltatást (vagy egyéb szolgáltatást) teljesítsen.

A végrendelet közvégrendelet vagy írásbeli magánvégrendelet formájában készülhet. Szóbeli végrendeletet kivételes esetben akkor tehet az örökhagyó, ha az életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, amely írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé (ha elmúlt a rendkívüli helyzet, írásbeli végrendeletet kell készítenie).

A közvégrendeletet közjegyző előtt lehet tenni. Bizonyos, jogszabályban meghatározott személyek (korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében vagyoni nyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú) érvényesen kizárólag közvégrendeletet tehetnek, más személyek mind írásbeli végrendeletet, mind közvégrendeletet is tehetnek.

Az írásbeli magánvégrendeletnek nem érvényességi feltétele az ügyvédi ellenjegyzés (tehát készíthető írásbeli magánvégrendelet ügyvédi közreműködés nélkül is), ugyanakkor az alábbi okokból kifolyólag mégis érdemes végrendelet elkészítésével szakértő ügyvédet megbízni:

• az írásbeli magánvégrendeletnek nagyon szigorú formai követelményeknek kell megfelelnie. Ha valamely formai követelményeknek az írásbeli magánvégrendelet nem felel meg, formai okból érvénytelen lesz. A végrendelet formai érvénytelenségét később egy esetleges végrendelet megtámadására irányuló perben nem lehet orvosolni, és a bíróság formai okból ilyen esetben megállapíthatja a végrendelet érvénytelenségét. A végrendelet formai érvénytelensége azt fogja jelenteni, hogy a végrendeletben megjelölt örökös a végintézkedés alapján nem örökölhet.;
• Egy szakértő ügyvéd külön odafigyel a végrendelet tartalmára, hogy annak szövege teljes egészében megfeleljen az örökhagyó akaratának, jogilag szabatosan kerüljön megfogalmazásra, és hogy jogellenes, jogsértő rendelkezés ne kerüljön bele a végintézkedés szövegébe.
• A végrendelet elkészítését megelőzően konzultálok az ügyféllel, felmérem az igényeit, a végintézkedéssel elérni kívánt célt, az egyéb körülményeket, és ez alapján megvizsgálom annak a lehetőségét is, hogy az ügyfél által elérni kívánt cél érdekében esetleg nem más okiratot (öröklési szerződés, tartási szerződés, halál esetére szóló ajándékozás, stb.) kell-e végrendelet helyett készíteni;
• Ha magánszemélyek készítenek végrendeletet, fennáll a veszélye annak, hogy a végrendelet elkeveredik, megsemmisül. Továbbá az is reális veszély, hogy az örökhagyó halálát követően megindult hagyatéki eljárásban az eljáró közjegyző nem szerez tudomást arról, hogy készült végrendelet (így újabb hosszadalmas jogi procedúrákat követően lehet elérni, hogy a végrendeleti örökös a végrendelet alapján örököljön).

  Ezzel szemben ha ügyvéd készíti a végrendeletet, ennek újabb előnye, hogy az ügyfél kérheti azt, hogy az ügyvéd által készített végrendelet a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által vezetett Végrendeletek Országos Nyilvántartásába bejegyzésre kerüljön. Ennek az a módja, hogy a végrendeletet az eljáró ügyvéd a Magyar Ügyvédi Kamaránál letétbe helyezi, majd a Magyar Ügyvédi Kamara elektronikus úton adatot szolgáltat a Magyar Országos Közjegyzői Kamarának a végrendelkező adatairól és a letétbe helyezett végrendeletről. Az örökhagyó halálát követően indult hagyatéki eljárásban az eljáró közjegyzőnek elektronikus úton meg kell tekintenie a Végrendeletek Országos Nyilvántartását, így a közjegyző tudomást szerez arról, hogy van egy letétbe helyezett végrendelet, azaz van végrendeleti örökös. A letétbe helyezett végrendelet pedig biztonságban van a Magyar Ügyvédi Kamaránál. A letétbe helyezésért egyszeri, 10.000,- Ft összegű nyilvántartásba vételi díjat kell fizetni a Magyar Ügyvédi Kamara részére, de a fenti előnyökből kifolyólag ez mindenképpen megéri.

A kötelesrész egy olyan igény, amelyet

• az örökhagyó leszármazója,
• házastársa
• és szülője

támaszthat, ha az az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne. Ez két különböző esetkört jelent, ami magyarázatot igényel.

Az egyik eset az, amikor az örökhagyó nem készít végrendeletet, a törvényes örökösei örökölnek, de az örökhagyó már életében annyit ajándékozott harmadik személyeknek, hogy kimerítette a hagyatékot, így a törvényes örökösöknek az örökléskor ténylegesen nem jut semmi. Az örökösök ekkor kötelesrészre jogosultak. Ilyen esetben első körben meg kell határozni a kötelesrész alapját. Ezt úgy lehet kiszámítani, hogy a hagyaték tiszta értékéhez – amelyet úgy kapunk meg, hogy a hagyatékhoz tartozó jogokból a hagyományt és a meghagyást leszámítva levonjuk a hagyatéki tartozásokat – hozzáadjuk az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott ingyenes adományok juttatáskori tiszta értékét.

A másik eset az, hogy az örökhagyó a végrendeletben kizárja a törvényes örökösét az öröklésből akár úgy, hogy más személyt nevez az örökösövé, akár kifejezett kizárásra irányuló nyilatkozattal. Ez azt jelenti, hogy a végrendeletben megnevezett örökös fogja megszerezni a hagyatékot, ugyanakkor a kötelesrészre jogosult érvényesítheti a kötelesrész igényét. A kötelesrész alapját ebben az esetben is úgy számítjuk ki, hogy a fent említett hagyaték tiszta értékéből kivonjuk a hagyatéki tartozásokat.

Vannak olyan adományok, amelyeket nem számítunk hozzá a kötelesrész alapjához. Ilyen például az örökhagyó által a halálát megelőző tíz évnél régebben bárkinek juttatott ingyenes adomány értéke. Ide tartozik továbbá az olyan ingyenes adomány értéke is, amelyet az örökhagyó a kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat keletkezését megelőzően juttatott (például házastárs a kötelesrészre jogosult, és a kötelesrészre jogosult házastárssal való házasságkötést megelőzően juttatott adomány). Nem számít hozzá továbbá a kötelesrész alapjához a házastárs vagy az élettárs, továbbá a leszármazó részére nyújtott tartás értéke sem. A felsoroltak a kötelesrész alapjának kiszámításánál figyelmen kívül maradnak.

A kötelesrész mértékét a kötelesrész fent kiszámított alapját alapul véve annak a harmada, ami a kötelesrészre jogosultnak, mint törvényes örökösnek jutna. A kötelesrész mértékének meghatározását követően meg kell nézni azt, hogy a kötelesrészre jogosult kapott-e bármit a hagyatékból (például a vagyontárgyak közül örökölt-e valamit törvényes öröklés jogcímén), illetve az örökhagyótól annak életében kapott-e ingyenes adományt. Ha igen, akkor ezek mind a kötelesrész kielégítésére szolgálnak (kivéve, ha a betudást az örökhagyó kifejezett nyilatkozatával elengedte), és le kell vonni a kötelesrész értékének kiszámítása során. 

A kötelesrész kötelmi jogi igény. Az öröklési igény dologi jogi igény. A különbség az, hogy a dologi jogi igények – így az öröklési igények – nem évülnek el, a kötelesrész iránti igény – ha az esedékességtől számított öt éven belül nem érvényesítik – , akkor elévül. Az ügy egyedi körülményei alapján esetleg az elévülés megszakadására, nyugvására lehet hivatkozni azzal kapcsolatban, hogy az igény mégsem évült el.

Mint azt fent láttuk, önmagában azzal, hogy a végrendeletben az örökhagyó a törvényes örökösétől különböző örököst nevez meg, a törvényes örökös kötelesrész iránti igényét nem érinti. Az örökhagyó a törvényes örökösét csak kitagadással foszthatja meg a kötelesrész iránti igényétől.

A törvényes örökös kitagadására azonban csak kivételes esetekben kerülhet sor. Kitagadásnak akkor van helye, ha a kötelesrészre jogosult

• az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne (ilyen például az, ha a kötelesrészre jogosult az örökhagyó vagy az örökhagyó után törvényes öröklésre jogosult vagy az örökhagyó végintézkedésében részesített személy életére tört);
• az örökhagyó sérelmére bűncselekményt követett el;
• az örökhagyó egyenesági rokonának, házastársának vagy élettársának életére tört vagy sérelmükre egyéb súlyos bűncselekményt követett el;
• az örökhagyó irányában fennálló törvényes tartási kötelezettségét súlyosan megsértette;
• erkölcstelen életmódot folytat;
• – akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek – a büntetését még nem töltötte ki;
• a tőle elvárható segítséget nem nyújtotta, amikor az örökhagyónak szüksége lett volna rá.

FIGYELEM!!!! A kitagadási okot annak a személynek kell bizonyítania, aki a kitagadási okra hivatkozva örökölni akar (azaz például a végrendeleti örökösnek, ha ő nem akarja a kötelesrész iránti igényt megtéríteni). A kitagadás csak a kitagadott személyt érinti, az ő leszármazóira nem hat ki (azaz ha a kitagadott kiesne az öröklésből, a kitagadott személy leszármazója jogosult lehet a kötelesrészre).

Ha kitagadást kíván valaki végrendeletbe foglalni, mindenképpen konzultáljon előtte ügyvéddel.