Társasági jog, cégjog

Jogi szolgáltatások

Miben tudunk Önnek, illetve vállalkozásának segíteni?

  • Cégalapítás: (közkereseti társaság alapítása (kkt.), betéti társaság (bt.), korlátolt felelősségű társaság (kft.), zártkörűen működő részvénytársaság (zrt.) alapítása – teljeskörű jogi tanácsadás, cégiratok elkészítése, jogi képviselet ellátása a cégalapítás során);
  • Cég változásbejegyzési eljárások (hétköznapi nyelven cég módosítás eljárások) (cégnév változás, székhely módosítás, vezető tisztségviselő, könyvvizsgáló kinevezése, visszahívása, tőkeemelés, tőkeleszállítás, stb.);
  • Üzletrész, részvény adásvétele, azok átruházásában történő közreműködés, jogi képviselet teljes körű ellátása üzletrész adásvételi szerződéskötést megelőző tárgyalások során és a szerződéskötés során, üzletrész átruházást megelőzően a cégek teljeskörű átvilágítása (due diligence), üzletrész adásvételi szerződés és kapcsolódó cégiratok elkészítése;
  • Társasági jogvitákban jogi képviselet teljeskörű ellátása (taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránti per, ügyvezető kárfelelősségének megállapítása iránti per, stb.);
  • Cégek (közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság) végelszámolásában történő közreműködés – hagyományos és egyszerűsített végelszámolás, végelszámolás menetével kapcsolatos tájékoztatás, jogi tanácsadás, a jogszabályban előírt tájékoztatók, cégiratok, vagyonfelosztási javaslat, követelésjegyzék, stb. elkészítése – a cég törlésére irányuló eljárásban a cég teljeskörű jogi képviseletének ellátása;
  • Cégek átalakulásában, beolvadásában, kiválásában, összeolvadásában közreműködés – cégiratok elkészítése és jogi képviselet teljeskörű ellátása;
  • Külföldi vállalkozás fióktelepének, kereskedelmi képviseletének alapítása

Amennyiben a fenti szolgáltatások bármelyikével kapcsolatban fordul hozzánk, Önnek nem kell azzal fáradoznia, hogy könyvelőt, könyvvizsgálót, adótanácsadót keressen.

Ügyvédi irodánkkal együttműködő, tapasztalt könyvelőpartnerünk, a DunaMenti Könyvelőiroda révén számviteli szolgáltatásokat is nyújtunk az Ön és vállalkozása számára (több évtizedes tapasztalattal rendelkező mérlegképes könyvelő partnerünk elkészíti vállalkozása adóbevallását, elvégzi vállalkozása számláinak lekönyvelését, elkészíti vállalkozása mérlegét, eredménykimutatását, munkavállalóinak bérszámfejtését.).

Ezen kívül az ügyvédi irodánkkal együttműködő könyvvizsgáló cég, a KAURIK Kft. és a KAURIK Kft. több évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkező könyvvizsgálója, Orehóczki József személyében megtalálhatja vállalkozása állandó könyvvizsgálóját, vagy vállalkozásának cégjogi tranzakciója (átalakulás, beolvadás, összeolvadás, szétválás, stb.) lebonyolításában közreműködő független könyvvizsgálatot végző szakembert, továbbá szakértő könyvvizsgálót találhat a vállalkozása európai uniós támogatásokkal kapcsolatos pályázataival kapcsolatos könyvvizsgálói feladatok ellátásához. Ezen kívül amennyiben vállalkozásának adótanácsadásra van szüksége, a KAURIK Kft. és Orehóczki Úr szintén áll az Ön, illetve vállalkozása szíves rendelkezésére.

A legtöbb társasági jogi ügytípus esetében lehetősége van arra, hogy az otthonából, kényelmesen, gyorsan és biztonságosan, teljes egészében digitálisan intézze a jogi ügyeit. Ehhez csupán arra van szükség, hogy rendelkezzen számítógéppel, mikrofonnal, webkamerával,  és megoldott legyen a dokumentumok kinyomtatása.,. Mi így vigyázunk ügyfeleinkre!

Természetesen amennyiben igényli, minden esetben lehetőség van személyes konzultációra és az általam szerkesztett cégiratok ügyvédi irodában történő aláírására is. Személyes konzultáció céljából állok ügyfeleim rendelkezésére a patinás, Liszt Ferenc tér alatti irodámban előzetes időpontegyeztetést követően.

Ha jogi ügyében segítségre van szüksége, kérem, keressen minket bizalommal az alábbi elérhetőségeken

Hívjon most : (+36) 20 285 8749

kepler@kepler-ugyved.hu
·   Ügyfélfogadás előzetes időpont egyeztetést követően
Rólunk

Gyakori kérdések - társasági joggal, cégjoggal kapcsolatban

Ha a felsoroltakon túlmenően, vagy a felsoroltakhoz kapcsolódóan további kérdése van, írjon nekünk e-mail címünkre (vagy ide kattintva üzenetet küldhet nekünk), és felvesszük önnel a kapcsolatot.

Kérjük, az alábbi gyakori kérdésekkel kapcsolatban szíveskedjen áttanulmányozni a „Felhasználási feltételek” menüpont alatt írtakat. A megadott válaszok pusztán tájékoztató jellegűek, az abban foglaltak nem minősülnek jogi tanácsadásnak, a leírtak nem tekintendők konkrét ügyben kiadott jogi állásfoglalásnak.

A Gyakori kérdések szekció azzal a céllal készült, hogy az ügyfelek körében gyakran felmerülő, általános jellegű  kérdésekre a lehető legegyszerűbb, közérthető és könnyen fogyasztható válaszokat adjon. Az egyedi ügyekben azonban előfordulhat, hogy ennél jóval bonyolultabb és összetettebb válaszokra van szükség.

 

Milyen formában alapíthatok céget?

Gazdasági társaságot négy formában lehet alapítani: közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság. Közkereseti társaságot és betéti társaságot legalább két személy alapíthat, korlátolt felelősségű társaságot és zártkörűen működő részvénytársaságot egy személy is alapíthat.

Ki lehet a cég tagja?

Bizonyos megkötésekkel leegyszerűsítve bárki lehet cég tagja, azaz természetes személy és jogi személy is (tehát akár egy másik cég is), és akár külföldi személy, külföldi jogi személy is. A megszorítás többek között annyi, hogy természetes személy egyidejűleg egy gazdasági társaságban lehet a társaság korlátlanul felelős tagja (tehát egy természetes személy például nem lehet egyszerre két betéti társaság beltagja). Kiskorú személy nem lehet közkereseti társaság tagja vagy betéti társaság beltagja. Közkereseti társaság, betéti társaság és egyéni cég nem lehet közkereseti társaság tagja vagy betéti társaság beltagja. Annak ugyanakkor nincs például akadálya, hogy egy korlátolt felelősségű társaság legyen egy kkt. tagja vagy betéti társaság beltagja.

Mire van szükségem a cégalapításhoz?

Cégalapítással kapcsolatos ajánlatkérés esetén az ügyfelek részére kiküldünk egy rövid kérdőívet, amelyek tartalmazzák azokat a kérdéseket, amelyek a cégiratok elkészítéséhez szükségesek. Általánosságban azonban cégalapítás esetében a következő adatokra mindenképpen szükség van:

  • a társaság cégneve;
  • a társaság székhelye (lásd lent);
  • társaság tagjainak neve, jogszabályban előírt személyes adatai
  • a társaság főtevékenysége és egyéb tevékenységi körei (a tevékenységi körök listája és leírása elérhető ezen a linken: https://www.ksh.hu/teaor_kereso);
  • társaság jegyzett tőkéje, jegyzett tőke elemei, azok összege, szolgáltatásának módja, határideje;
  • társaság ügyvezetője (ügyvezetői) személyes adatai, cégjegyzés módja, megbízatás időtartama (határozott vagy határozatlan);
  • ha van felügyelőbizottság, felügyelőbizottsági tagok adatai, megbízatásuk időtartama;
  • ha van könyvvizsgáló, könyvvizsgáló szervezet, illetve személyében kijelölt könyvvizsgáló adatai, megbízatásának időtartama.

A felsorolás és a fenti lista nem teljes körű, a fenti lista egyszemélyes kft. alapítására vonatkozóan, tájékoztató jelleggel készült. Ajánlatkérést követően minden esetben küldök Önnek egy rövid kérdőívet, amely tartalmazza valamennyi adatot, és leírja azokat a dokumentumokat, amelyekre szükség van ahhoz, hogy az ajánlat elfogadása után el tudjuk indítani a folyamatot.

Hogyan zajlik a cégalapítás menete? Mennyi az a legrövidebb idő, ami alatt bejegyzik a cégemet?

Jogszabály alapján a cégalapításban kötelező a jogi képviselet, így Önnek mindenképpen ügyvédre van szüksége ahhoz, hogy céget alapítson. Állok ez ügyben készséggel a rendelkezésére.

Cégalapításhoz az ügyvédi megbízási szerződés aláírását követően első körben elküldök Önnek egy kérdőívet, mely a cégalapításhoz szükséges információkat és esetlegesen szükséges dokumentumokat tartalmazza. Amint Ön megküldi a szükséges információkat és dokumentumokat, először elvégzem a 9. pontban szereplő cégnévkutatást, majd rövid határidővel elkészítem a cégbíróság részére benyújtandó dokumentumokat. Ezt követően megküldöm Önnek a dokumentumtervezeteket, – amelyeket amennyiben a társaság tagja(i), illetve egyéb aláíró személye(ek) rendben talál(nak) – azokat aláírja.

Amint aláírta a dokumentumokat, az aláírt dokumentumokat átküldi a részemre, és azokat benyújtom a cégbíróság részére (természetesen lehetőség van a dokumentumok személyesen történő aláírására is, ebben az esetben közösen egyeztetünk egy időpontot, amikor a társaság tagja(i) megjelennek a cégiratok aláírása céljából az ügyvédi irodámban). Az, hogy mennyi idő alatt jegyzik be a céget, attól függ, hogy egyszerűsített vagy normál cégeljárásban kéri a cég bejegyzését. Egyszerűsített cégeljárásban a cégbíróság a dokumentumok benyújtását követően megkeresi a NAV-ot az adószám megállapítása érdekében. A NAV a cégbejegyzési kérelem benyújtásától számított egy munkanapon belül köteles megállapítani az adószámot, ha a jogszabályban foglalt kizáró okok egyike sem áll fenn. A NAV értesíti az adószám megállapításáról a cégbíróságot, majd a cégbíróság az adószámról való értesítést követő egy munkanapon belül határoz a cégbejegyzésről. Tehát ideális esetben a benyújtástól számított két munkanapon belül sor kerül a cég bejegyzésére.

Mi a különbség az egyszerűsített és a normál cégeljárás között? Melyiket érdemes választanom?

Az egyszerűsített cégeljárás lényege, hogy a társaság létesítő okirata (alapító okirata) jogszabályban meghatározott tartalommal készül el, melyen változtatni csupán nagyon korlátozottan lehet. Előnye viszont, hogy a céget a 7. pontban kifejtettek alapján nagyon rövid időn belül, akár a cégbírósági benyújtástól számított két munkanapon belül is bejegyzik. Tehát ha Önnek nagyon gyorsan, rövid határidővel szüksége van arra, hogy bejegyezzék a cégét, és megfelel Önnek a létesítő okirat jogszabályban meghatározott tartalma, érdemes az egyszerűsített cégeljárást választania.

 

Abban az esetben, ha a társaság tagjainak nem megfelelő a jogszabályban foglalt létesítő okirat tartalom, és a társaságra és a tagok egymás közötti viszonyára vonatkozóan (taggyűlés hatásköre, szavazati arányok, stb.) a jogszabályban foglaltaktól a társaság tagjai el kívánnak térni (amelyre bizonyos jogszabályi korlátozásokkal lehetőség van), mindenképpen érdemes hagyományos cégeljárásban, egyedileg elkészített létesítő okirat alapján kérni a cégbejegyzést. Ilyen esetben minden egyedi ügyben az Ön egyedi igényei alapján tudok tanácsot adni a társasági szerződés tartalmát illetően, és ezt követően tudom Önnek elkészíteni a társasági szerződés tervezetét. 

 A hagyományos cégeljárásnak az egyszerűsített cégeljárásnál jóval hosszabb a határideje, a cégbíróság a cégbejegyzési kérelem beérkezésétől számított 15 munkanapon belül köteles dönteni a cég bejegyzéséről. Ha a cégbíróság hiánypótlást bocsát ki, ez a határidő a hiánypótlás teljesítésével meghosszabbodik.

Mik a cégalapítás költségei?

Korlátolt felelősségű társaság, közkereseti társaság, betéti társaság bejegyzésére irányuló eljárásban Önnek csak az ügyvédi megbízási díjat kell megfizetnie, illetéket és közzétételi költségtérítést nem kell fizetnie a cégalapításért.

Ezen kívül felmerülhetnek apróbb költségek (például amennyiben tulajdoni lapot kell beszerezni), valamennyi felmerülő költségről azonban minden esetben tájékoztatom Önt előzetesen, rejtett, előre nem látott költségeket Önnek nem kell fizetnie.

Amennyiben zártkörűen működő részvénytársaságot szeretne alapítani, egyszerűsített cégeljárás esetén 50.000,- Ft összeget, hagyományos cégeljárás esetén 100.000,- Ft illetéket kell fizetni a bejegyzésért. Egyszerűsített cégeljárás esetén közzétételi költségtérítést nem kell fizetni, hagyományos cégeljárás esetén 5.000,- Ft közzétételi költségtérítést kell fizetni zrt. bejegyzése esetén.

Milyen cégnevet adhatok a cégemnek?

Az első, amit ki kell választania Önnek cégalapításkor, az a cég neve. A cégnevet Önnek kell kitalálnia, ugyanakkor én minden segítséget megadok Önnek a cégnév kiválasztásában ahhoz, hogy a névválasztás jogszerű legyen. Segítek Önnek, hogy a cégnév megfeleljen a jogszabályi követelményeknek, és a cégnév alkalmas legyen egyrészt a cégbírósági bejegyzésre, másrészt a nyilvánosan hozzáférhető adatbázisokból nyert információk alapján senkinek a jogát, jogos érdekét ne sértse.

 

Az első és a legfontosabb követelmény, aminek meg kell felelnie a cégnévnek, a névkizárólagosság, ami azt jelenti, hogy a cégnévnek a már bejegyzett más cégek elnevezésétől megkülönböztetésre alkalmasnak kell lennie. Erre tekintettel amint Ön megfogalmazta a cégnévre vonatkozó javaslatait, névkutatást végzek a cégadatbázisban, és megvizsgálom, hogy a javasolt cégnév (cégnevek) megfelelően különböznek-e a már bejegyzett cégnevektől. Amennyiben nem, úgy ezt jelzem Önnek, és megvizsgálom az újabb cégnévre vonatkozó javaslatait.

 

Ezen kívül vizsgálom a cégnév kapcsán az egyéb, jogszabályban meghatározott kizáró, korlátozó okokat (kiemelkedő történelmi személyiség neve például csak a Bölcsészettudományi Kutatóközpont engedélyével szerepelhet a cégnévben, és ezen kívül van számos egyéb korlátozó, kizáró ok). Továbbá nyilvános adatbázisokban (például védjegynyilvántartás) megnézem, hogy másnak a bejegyzett jogát nem sérti-e a cégnév.

 

A további követelmények, amelyeknek meg kell felelnie a cégnévnek, a névszabatosság és a névvalódiság követelménye. A névvalódiság követelménye azt jelenti, hogy a cégnév nem kelthet a valósággal ellentétes látszatot (például nem szerepelhet a cégnévben, hogy „cipőgyártó”, ha a cégnek semmi köze a cipőgyártáshoz), valamint a névszabatosság, ami azt jelenti, hogy amennyiben a cégnév a cég tevékenységét is tartalmazza, akkor a tevékenységet magyar nyelven, a magyar helyesírás követelményeinek megfelelően kell feltüntetni (ugyanakkor ez nem zárja ki azt, hogy idegen nyelvű fantázianevek szerepeljenek a cégnévben).

Mire való a cég székhelye? Milyen ingatlan lehet a cég székhelye?

A cég székhelye a cég bejegyzett irodája, a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint egyéb, jogszabályi kötelezettségek teljesítése történik. A legtöbb, cég részére címzett irat akkor minősül szabályszerűen kézbesítettnek, ha a harmadik személy azt a cég székhelyére kézbesítette.

A cég székhelyeként két típusú ingatlant lehet megjelölni. Az egyik eset, hogy az ingatlan a cég tulajdonát képezi, cégalapításnál azonban ez kevésbé fordulhat elő, mivel a cég az alapítást megelőzően nem létezik. 

A másik lehetőség, hogy a cég olyan székhelyet jelöl meg, amelynek használatára a cég jogosult. Ennek a leggyakoribb esete, hogy székhelyszolgáltatás keretében a cég részére biztosítják a székhelyhasználatot. A szabályozás értelmében a cég székhelyéül főszabály szerint olyan ingatlan szolgálhat, amely a megbízott székhelyszolgáltató kizárólagos tulajdonában áll, vagy amelyre a megbízott használati jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. Tehát például a cég a székhelyét biztosíthatja úgy, hogy az alapító/valamely tag kizárólagos tulajdonában/haszonélvezetében álló ingatlant jegyzik be a cég székhelyeként (természetesen nem csak a cég alapítója, tagjai nyújthatnak székhelyszolgáltatást, tapasztalatom szerint azonban ez a leggyakrabban előforduló eset).

Bizonyos esetekben olyan személy is nyújthat székhelyszolgáltatást, aki/amely nem tulajdonosa a székhelyként szolgáló ingatlannak, az ingatlan tulajdonosának az előzetes írásbeli hozzájárulására azonban ebben az esetben is szükség van.

Az ügyvédi iroda székhelyszolgáltatást nem folytathat, így az ügyvédi iroda nem szolgálhat a cég székhelyeként.

Tevékenységi kör

Cégalapításkor kötelező megjelölni a cég főtevékenységét, ezen kívül egyéb tevékenységi köröket is meg lehet jelölni a cég társasági szerződésében (alapító okiratában). A tevékenységi körök megjelölésénél azt figyelembe kell venni, hogy ha jogszabály valamely gazdasági tevékenység gyakorlását hatósági engedélyhez köti, a társaság e tevékenységet a véglegessé vált hatósági engedély alapján kezdheti meg. További megkötés, hogy jogszabály által képesítéshez kötött tevékenységet a cég akkor végezhet, ha az e tevékenységben személyes közreműködést vállaló tagja, vagy a társasággal munkaviszonyban/vállalkozási, megbízási jogviszonyban álló személy a képesítési követelménynek megfelel.

A tevékenységi körök listája és leírása a TEÁOR számmal együtt elérhető a KSH TEÁOR kereső oldalán

Arról, hogy mely tevékenységek engedélyhez, bejelentéshez kötöttek, lekérdezheti itt

 

 

Mikor határozhatja el a cég a végelszámolását? Mi a különbség a felszámolás és a végelszámolás között?

A cég legfőbb szerve (például kft. esetén a taggyűlés) akkor határozhatja el a végelszámolását, ha a cég működésének a befejezését – jogutód nélküli megszűnését és a cégjegyzékből történő törlését – szeretnék elérni, és a cég nem fizetésképtelen. Befejezni a végelszámolást pedig csak akkor lehet, ha a céggel szemben semmilyen bírósági, hatósági eljárás nincs folyamatban. A fizetésképtelenség hiánya nagyon fontos feltétel, ugyanis ha a cég fizetésképtelen – azaz az esedékes tartozásait a lejáratkor nem tudja kiegyenlíteni – nincs helye végelszámolásnak, ilyenkor a cég felszámolását rendeli el a bíróság erre irányuló kérelem esetén.

Ez a fő különbség: felszámolás esetén egy külső személy, a bíróság által kirendelt felszámoló pályázat vagy árverés keretében értékesíti az adós cég vagyonát, és az adós céggel kapcsolatban számos jogosultságot a felszámoló gyakorol. Amennyiben megállapítják a cég fizetésképtelenségét, a cég nem határozhatja el a végelszámolását, a cég felszámolásának elrendelésével pedig a folyamatban lévő végelszámolás automatikusan megszűnik.

A felszámolással szemben a végelszámolásban egy, a cég által szabályozott folyamat keretében szűnik meg a cég, a tagok határoznak vagyonfelosztási javaslat keretében a cég vagyonának a felosztásáról, és nem egy kényszer értékesítés keretében árverezik el a cég vagyonát. A végelszámolás tehát a cég működése befejezésének „békés” módja, amelyben a tagok által szabályozott folyamat keretében szűnik meg a cég.

Egyszerűsített végelszámolásra speciális szabályok vonatkoznak (például nem választ a cég végelszámolót, ezt a feladatot az ügyvezető látja el), az erre vonatkozó részletszabályok a későbbiekben feltöltésre kerülő anyagokban kerülnek ismertetésre.

Mi a végelszámolás menete?

  1. A cég legfőbb szerve (kft. esetén a taggyűlés) határozatot hoz a cég jogutód nélküli megszűnéséről és a végelszámolás elrendeléséről, megválasztja a végelszámolót, és megállapítja a végelszámolás kezdő időpontját;
  2. Végelszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül a korábbi vezető tisztségviselő
    • elvégzi mindazon feladatokat, melyeket számára a számviteli, az adóügyi vagy egyéb jogszabályok előírnak (például a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal elkészíti a cég tevékenységét lezáró beszámolóját, és azt letétbe helyezi);
    • a folyamatban lévő ügyekről a végelszámolót tájékoztatja;
    • a nem selejtezhető és titkos minősítésű iratokról iratjegyzéket készít, és azokat, valamint az irattári anyagokat a végelszámolónak átadja;
    • a végelszámolás megindításáról a munkavállalókat – ha van ilyen, akkor a szakszervezeteket, az üzemi tanácsot – haladéktalanul tájékoztatja
  3. A cégbíróság a végelszámolás megindításáról végzést hoz, amelyet a Cégközlönyben közzétesz.
  4. A végelszámoló a végelszámolás közzétételétől számított tizenöt napon belül – szükség szerint – értesíti a végelszámolás megindításáról:
    • az ingatlanügyi hatóságot a végelszámolás tényének bejegyzése érdekében
    • ha a cég valamely vagyontárgya országos közhiteles vagy közérdekből vezetett nyilvántartásban szerepel, e nyilvántartást vezető szervezetet
    • a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságot arról, hogy maradtak-e fenn olyan környezeti károsodások, környezeti terhek, melyekből bírságfizetési vagy egyéb fizetési kötelezettség, a károsodások elhárításához, illetve terhek rendezéséhez szükséges kiadás származhat
    • a cég pénzforgalmi számláit vezető valamennyi pénzforgalmi szolgáltatót
    • a cég vagyoni részvételével működő jogalanyok vezető tisztségviselőit, illetve a cég részvételével működő egyesületeket, alapítványokat
    • a cég által vagy ellen indított és folyamatban lévő hatósági és bírósági eljárásokban az eljáró hatóságot vagy bíróságot
  5. A cég hitelezői a végelszámolás megindítását követő 40 napon jelenthetik be a követeléseiket a végelszámolónak.
  6. Ha letelik a 40 nap, a végelszámoló a határidő elteltét követő tizenöt napon belül a követelésekről jegyzéket készít, ezen belül külön kimutatja az elismert és a vitatott hitelezői igényeket. A végelszámoló a hitelezőket a követelésük minősítéséről a hitelezői igénybejelentési határidő elteltét követő 45 napon belül értesíti. A továbbiakban a végelszámolás menetét azt feltételezve követjük végig, hogy hitelezői igényt nem jelentettek be.
  7. A végelszámoló a végelszámolás befejezésekor elkészíti és – a cégnél működő felügyelőbizottság vagy más ellenőrzésre feljogosított szerv, illetve könyvvizsgáló jelentésével együtt – a legfőbb szerv elé terjeszti jóváhagyásra:
    • az adóbevallásokat (a cég könyvelőjének kell elkészítenie)
    • a számviteli jogszabályokban előírt, a végelszámolásához szükséges dokumentumokat
    • a vagyonfelosztási javaslatot, amelyben a végelszámoló díjának mértékére is indítványt tesz
    • a cég vagyoni részesedésével működő jogalanyok, illetve a részvételével működő egyesületek, alapítványok sorsára vonatkozó javaslatot
  8. A 7. pontban felsorolt iratokat a legfőbb szervnek jóvá kell hagynia, és a vagyonfelosztási javaslatot el kell fogadnia.
    Ha ez megtörtént, az iratok jóváhagyása és a vagyonfelosztási határozat elfogadása után a legfőbb szerv dönt a felosztott vagyon kiadásának időpontjáról, amelynek lebonyolítására a végelszámoló köteles.
  9. Be kell adni a cég törlésére irányuló kérelmet a cégbíróságnak, amely a benyújtástól számított 15 munkanapon belül törli a céget.