Minden olyan esetben, amikor az ingatlan tulajdonjogában változás áll be – a köznyelvben ezt szokták ingatlan „átírásnak” nevezni – így például ingatlan adásvétel, ajándékozás, tartási, életjáradéki szerződés, csere szerződés, cserével vegyes adásvétel esetén a tulajdonjog bejegyzésére csak ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat vagy közjegyzői okirat alapján kerülhet sor. Ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratra van szükség abban az esetben is – bizonyos szűk kivételektől eltekintve – , ha haszonélvezeti jog, a használat joga, telki szolgalmi jog, vételi jog, eladási jog, jelzálogjog keletkezését, módosulását, megszűnését akarják a felek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni.
Az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés (adásvételi, ajándékozási, stb.) érvényességi feltétele az írásba foglalás. Az ügyvéd általi ellenjegyzés csupán ahhoz kell, hogy az új tulajdonost bejegyezzék az ingatlan-nyilvántartásba – ezt nevezi a köznyelv „átírásnak”. A magyar jogrendszerben ugyanis – ellentétben például a francia joggal – a szerződés megkötése alapján önmagában nem száll át a tulajdonjog a vevőre, ahhoz egy külön aktusra, az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre (a köznyelvi fogalom szerinti „átírásra”) is szükség van.
Ha az ingatlan adásvételi szerződést a felek csak aláírták, de ügyvéd nem ellenjegyezte, ez az okirat ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre nem lesz alkalmas, de attól még érvényes és kikényszeríthető kötelezettségvállalást jelent a felek részéről. Tehát amennyiben a vevő kifizette a vételárat az eladó részére, az eladótól követelheti az ingatlan-nyilvántartáshoz szükséges okirat – a bejegyzési engedély – kiadását (amennyiben az eladó ennek kiadását megtagadja). Ha az eladó ennek önként nem tesz eleget, a vevő ezen jogának peres úton is érvényt szerezhet, melynek eredményeként a bíróság ítélete fogja pótolni az eladó bejegyzési engedélyét.
Amit a köznyelvben vételárelőlegnek neveznek, az általában az adásvételi szerződés szerinti első vételárrészletet szokta jelenteni.
A kiindulópontunk az, hogy az eladó alapvető szerződési kötelezettsége ingatlan adásvételi szerződés esetén az ingatlan (per, teher és igénymentes) tulajdonjogának és birtokának a vevőre történő átruházása, a vevő kötelezettsége a vételár megfizetése. A megkülönböztetésnek a vételárrészlet és a foglaló között abból a szempontból van jelentősége, hogy mi lesz a következménye annak, ha valamelyik fél nem tesz eleget a szerződéses kötelezettségének, ezért a másik fél eláll a szerződéstől, így az ügylet meghiúsul.
A meghiúsulás szempontjából foglaló esetén annak van jelentősége, hogy a meghiúsulás okáért felel-e valamelyik szerződéskötő fél. Ha a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár. Ugyanakkor ha a meghiúsulásért csak az egyik fél felelős, akkor ha a meghiúsulásért felelős fél adta a foglalót, elveszti, ha ő kapta, akkor a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. A foglaló ilyen esetben automatikusan „jár”, tehát csak azt kell vizsgálni, hogy a szerződés meghiúsulásért felel-e a szerződésszegő fél (vita egyedül ebben a kérdésben lehet). Ezen kívül a foglaló érvényesítéséhez további kár bizonyítása nem szükséges. A sérelmet szenvedett fél a foglaló összegén felül érvényesíthet kártérítést, ehhez azonban a kártérítés feltételeinek – kár, károkozó magatartás, okozati összefüggés – bizonyítása szükséges.
Ezzel szemben ha az első részletet az adásvételi szerződésben vételárrészletként (amit a köznyelv vételár előlegnek nevez) és nem foglalóként határozták meg, valamelyik fél eláll a szerződéstől, és az ügylet meghiúsul, a szerződő felek a szerződéskötést megelőző eredeti állapotot kötelesek helyreállítani. Ez azt jelenti, hogy a megfizetett vételárrészlet(ek) visszajárnak az eladónak, és az eladó marad a dolog tulajdonosa. Ezen kívül, ha valamelyik fél szerződésszegése vezetett a szerződés meghiúsulásához, természetesen a másik fél érvényesítheti a szerződésszegből eredő kárát – a foglalóval szemben azonban ez már nem automatikusan jár, hanem a kártérítést érvényesítő félnek kell bizonyítania a kártérítés feltételeit (kár, károkozó magatartás, okozati összefüggés) egy peres eljárásban, ha a másik fél vitatja a kár fennállását.
Az ingatlan tulajdoni lapja három részből: az első az ingatlanra vonatkozó adatokat, a második az ingatlan tulajdonosait, a harmadik pedig az ingatlan terheit (az ingatlanra vonatkozó jelentős jogokat, tényeket) tartalmazza.
Mindhárom rész nagyon fontos számunkra, és körültekintően meg kell vizsgálni az adásvétel előtt. A tulajdoni lap első része legfőképp azért nagyon fontos, mert ebből tűnik ki az, ha az ingatlannak van-e valamilyen speciális jogi jellege – például termőföld, műemlék, stb. – és ebből kifolyólag a földhivatali bejegyzést meg kell-e előznie más hatóság eljárásának (termőföld esetén, lásd az erről szóló külön részt), vagy például jogszabály elővásárlási jogot létesít harmadik személyek részére (pl. termőföld, műemlék esetén), vagy egyéb speciális szabályokat kell alkalmazni az ingatlanügylet során.
A második rész az ingatlan tulajdonosait tartalmazza. Ezt azért különösen fontos megvizsgálni a szerződés aláírását megelőzően, mert a tulajdonjogot csak az ingatlan tulajdonosától szerezhetjük meg. Az adásvételi szerződés ügyvédi ellenjegyzése során a szerződést kötő felek személyazonosságát ellenőrzöm a személyazonosító igazolványok megtekintésével és a nyilvántartásból történő lekérdezésével a felek azonosításhoz való hozzájáruló nyilatkozatának beszerzését követően, így a szerződő felek biztosak lehetnek abban, hogy az, akivel szerződést kötnek, ténylegesen az, akinek mondják magukat.
A harmadik rész az ingatlannal kapcsolatos terheket tartalmazza. Erre azért különösen oda kell figyelni, mert a vevő alapvető érdeke az, hogy per, teher, és igénymentes tulajdont szerezzen az eladótól. Önmagában nincs azzal probléma, ha az ingatlan tulajdoni lapja terheket (például jelzálogjog, végrehajtási jog) tartalmaz, ugyanakkor ilyen esetben az ügylet során különösen oda kell figyelni arra, hogy az ingatlan tehermentesítése – akár az eladó által, akár a vevő által a vételár terhére – megtörténjen még a vevő tulajdonszerzését megelőzően.
A felsorolás nem teljes körű, az ingatlan jellegéhez, az ügylet körülményeihez, stb. mérten a felsorolt egyes elemek nem alkalmazandók, illetve a felsorolás tovább bővülhet, és nem pótolja a jogi tanácsadást.
A fenti, 5. pontban felsorolt kérdések tisztázását követően elkészítem az ingatlan adásvételi szerződés tervezetét, melyet megküldök véleményezésre a szerződő feleknek. Amennyiben valamennyi szerződő félnek elfogadható a tervezet szövege, közösen időpontot egyeztetünk az adásvételi szerződés aláírására. Ha részletekben történik a vételár teljesítése, a vevő tulajdonjogának a bejegyzéséhez (ezt nevezi a köznyelv az ingatlan „átírásának”) szükséges bejegyzési engedély ügyvédi letétbe kerül, és az ügyvéd csak az adásvételi szerződést nyújtja be az eljáró földhivatal részére.
Az adásvételi szerződés aláírását követően az adásvételi szerződést benyújtom az eljáró földhivatal részére, amely iktatja az adásvételi szerződést. Amennyiben a vételár finanszírozása banki hitelből történik, a vevő kap egy földhivatal által iktatott plusz példányt, amelyet be kell adnia a finanszírozó bank részére.
Ha a vevő teljes egészében kifizette az ingatlan vételárát az eladó részére, ezt a felek a letéti szerződésben rögzített módon igazolják a részemre, és ezt követően benyújtom az ügyvédi letétbe helyezett bejegyzési engedélyt a földhivatal részére (erre az ingatlannak a köznyelvben „átírásnak” nevezett folyamatához van szükség). A földhivatal ezt követően bejegyzi a vevő(k) tulajdonjogát az ingatlanra (ekkor történik meg a köznyelvben „átírásnak” nevezett cselekmény). A vevő tulajdonszerzésének a napja nem a bejegyzési engedély, hanem az adásvételi szerződés földhivatal részére történő benyújtásának a napja lesz.
Az ingatlan adásvételre vonatkozó megbízás elfogadásakor egy nem hiteles tulajdoni lapot szerzek be a földhivataltól annak érdekében, hogy az adásvételi szerződés elkészítését meg tudjam kezdeni. Ennek összege 1.000,- Ft. Az adásvételi szerződés aláírásakor egy elektronikus hiteles tulajdoni lap-másolatot szerzek be a földhivataltól, melynek összege 3.600,- Ft. A vevő tulajdonjogának a bejegyzésére irányuló földhivatali eljárás díja ingatlanonként 6.600,- Ft főszabály szerint. Ezek azok a költségek, amelyeket a megbízási díjon felül a vevőnek meg kell fizetnie az adásvételi szerződést szerkesztő ügyvéd részére.
Ezen kívül a vevőnek számolnia kell az energetikai tanúsítvány elkészítésével, a banki hitelügyintézés költségeivel (hitelszerződés és jelzálogszerződés közjegyzői okiratba foglalásának költsége, jelzálogjog bejegyzésének 12.600,- Ft-os földhivatali eljárási díja, stb.). Ezen kívül a vevő számára a legjelentősebb költség az illeték, melyről lásd a később közzétételre kerülő anyagainkat.
